1971-ben mutatta be a memrisztort Leon O. Chua, mint a negyedik áramköri elemet, így téve teljessé az alapvető, passzív kétkapuk halmazát. Sokáig úgy tűnt, mintha a memrisztor csak hálózatelméleti szakmeberek játéka lenne. A helyzet hirtelen megváltozott 2008-ban, amikor a HP-nál dolgozó tudósok olyan nanoelektronikai eszközt fedeztek fel, amely memrisztiv viselkedést mutatott. A felfedezéssel kapcsolatban a kutatók új lehetőségeket és áramköri koncepciókat remélnek egyre növekvő áramköri integritás mellett. E lehetőségek szimulációval történő vizsgálatához nagy számú memrisztor modellt dolgoztak ki az elmúlt években. A vizsgált memrisztive nanoelektronikai eszközök modelljeinek különleges tulajdonsága abelső állapotváltozók korlátozott tartománya. Számos trükkös megoldást dolgoztak ki, hogy kezelni lehessen ezt a problémát. Cikkünkben hibrid dinamikai rendszerek keretében mutatunk be egy egyszerű megoldás erre a problémára.
Haase, Joachim, and Andre Lange. "Hybrid dynamical systems for memristor modelling an approach avoiding the terminal-state problem." Specification & Design Languages (FDL), 2013 Forum on. IEEE, 2013.
Haase, Joachim, and Andre Lange. "Hybrid dynamical systems for memristor modelling an approach avoiding the terminal-state problem." Specification & Design Languages (FDL), 2013 Forum on. IEEE, 2013.
